A német cég nem kapta meg a több ezer hektáros területére a vadászati jogot az államtól, az a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz kerül. Fél éven át senki nem gyakorolhatta a vadászati jogot, így kérdéses, hogy az időközben keletkezett vadkárt ki téríti meg.
Az LMP-s Sallai R. Benedek, valamint más ellenzéki képviselők fordultak Alkotmánybírósághoz a földalap vagyonának ügyében. Az Országgyűlésnek jövő május végéig kell pótolnia a jogszabályi hiányosságokat.
A bíróság szerint már nincs kit perelnie a kishantosiaknak, mert megszűnt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a bürokráciacsökkentés miatt, de a minisztérium szerint még nagyon is létezik.
A Fővárosi Törvényszék szerint nem elég átlátható a Nemzeti Földalap pályázat-elbírálási rendszere, ezért meg kellene semmisíteni a rá vonatkozó jogszabályokat. Most az Alkotmánybíróságnak dobták a labdát, hogy semmisítse meg a vonatkozó jogszabályokat.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy jó néhány kormányzati, illetve a kormánnyal jóban lévő potentátnak van kisebb-nagyobb szőlője, borászata Tokaj-Hegyalján, de az, hogy Mészáros Lőrinc egy jelentős méretű, komplett, jól működő borászatot vehet itt, még a szakmabelieket is meglepte. Körbejártuk, miért éledhetett fel a vásárlási kedv Tokajban, miért hiányzik az egyre színesedő képből Csányi Sándor, s mindezeknek lehet-e köze ahhoz, hogy a támogatási projektek pénze új területekre terjed ki.
Úgy visszakozik, hogy hülyének nézi a gazdákat a Nemzeti Földalap (NFA), amely január közepén arról értesítette csongrádi földárverések néhány nyertesét, hogy hiába tettek érvényes vételi ajánlatot, miniszteri hozzájárulás hiánya miatt mégsem kötnek velük szerződést. Most a hvg.hu-nak elárulták, pont az ellenkezőjét gondolják.
A Fidesz letesz a természetvédelmi területek Földalapba helyezéséről.
Elmulasztották feltüntetni az árverésre kiírt mezőhegyesi birtokoknál, hogy egyes földeket perek terhelnek. A Fővárosi Törvényszéket eddig hiába kérte a jogsértés megszüntetésére a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.
Az MFB jelenleg is dolgozik egy, az állami földek értékesítéséhez kapcsolódó hitelkonstrukción. A Világgazdaság szerint az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján egy kedvezményes, évi 2-2,5 százalékos kamat mellett kínált hitelről lehet szó, amelyet az érintett földterületek új tulajdonosai alacsony önerővel vehetnek igénybe.
A földek tulajdoni lapjára az adásvétel után 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznének be, csak a törvényes örökös tulajdonába kerülhetne át a termőföld. Ezzel zárnák ki a spekulánsokat, úgymond. A földeket piaci áron, esetenként értékbecslés nélkül adhatnák el. A földvásárlás szabályait átíró törvényjavaslatról keddi ülésén tárgyalhat a kormány.
Végérvényesen darabjaira hullik szét a több mint 230 éves múltra visszatekintő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt, miután a múlt héten a Nemzeti Földalap aláírta az új bérlőkkel a „szétpályáztatott” állami földek használatára az új szerződéseket. A másfél év múlva föld nélkül maradó óriáscég megkezdte tevékenysége lebontását, már a vele szerződött világhírű génbanktól sem szállítja el a trágyát. A város vezetői törhetik a fejüket, hogy honnan pótolják majd adóbevételük felét, mihez kezdenek a munkanélküliekkel. A polgármester szociális katasztrófától tart.
Ki kell adnia a Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA) az adatokat arról, hogy ki mekkora földet kapott az államtól, és milyen ellenszolgáltatást kötöttek ki a földhasználatért cserébe – írta a Blikk, amelynek egyik munkatársa indított pert az adatokért, amelyet most első fokon meg is nyert.
Az LMP Ángyán József állami földpályázatokkal kapcsolatos jelentése nyomán tett feljelentést. A Nemzeti Nyomozóiroda azért utasította el a feljelentést, mert szerintük a Nemzeti Földalap tisztségviselői nem hivatalos személyként jártak el, amikor bérbe adták az állami földeket, így nem is követhettek el hivatali visszaélést.
Végleg földönfutóvá válhat az a 79 éves juhász, aki előbérleti jogára hivatkozva 13 éve nem vonul le arról földterületről, melyet az állami vagyonkezelő egyszer már elvett tőle, és ami miatt hosszas pereskedésbe keveredett Csongrád megye legnagyobb oligarchájával. A területet időközben a Nemzeti Földalap egy helyi családi gazdálkodónak adta tovább az állami földbérletpályázatokon. Az eddigi bérlőnek, úgy tűnik, elege lehetett a makacs juhászból, aki az elmaradt földhasználati díj ellentételezéseként 1,8 millió forintot köteles fizetni. A nyája elárverezését a végrehajtó már elindította.
A Fővárosi Törvényszék első fokon a Blikk munkatársának adott igazat, és kötelezte az Nemzeti Földalapot, hogy adja ki azoknak a nevét, akik pályázat nélkül kaptak használatba állami szántót vagy legelőt, a földek listájával együtt. Az ítélet nem jogerős.
Váratlanul válaszolt Orbán Viktor egy azonnali kérdésre, ami nem a trafikmutyira, hanem a vidékpolitikáról szólt. A kormányfő szerint a cél az, hogy a termőföld 20 százalékát nagybirtokok, míg 80 százalékát kis- és közepes birtokok keretében műveljék. A trafikbotrányra a kormánytagoknak csak annyi volt a válaszuk, hogy mindezt a dohányzás visszaszorítása érdekében tették.
Ismét egy, Flier János tágabb családjához tartozó személy nyert Felcsúton a Nemzeti Földalapkezelő 10 évre titkosított állami földbérlet-pályázatán – értesült a Népszabadság.
A nyertesek és a vesztesek is becsapva érzik magukat a Kaba környéki földek pályázata miatt: első körben ugyanis egyetlen helyi gazda sem nyert, a Földalap viszont váratlanul visszavonta a kihirdetett eredményt, erről ráadásul az érintettek is csak a sajtóból értesültek. A visszavonás indoka irreálisnak tűnik.
Várhatóan a jövő év elején indul itthon a demográfiai földprogram – írja a Napi Gazdaság. Ennek lényege, hogy 50 éves tartós bérlet formájában földhöz juthatnak a Nemzeti Földalaptól azok a fiatalok, akik mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni és gyermeket vállalnának.
A családi gazdálkodók és a földet vásárló (állami) cégek számára is érdekesen módosulnak a jogszabályok MAgyarországon.
